2017. április 8., szombat

Walter Scott

Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.

Scott skót nemesi családból származott, apja ügyvéd volt, s ő is annak készült. Gyermekkori betegsége következtében az egyik lába lebénult. Az Edinburgh-i Egyetemen jogot tanult, majd apja nyomdokaiba lépve ügyvédnek állt.
Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte, majd fordításokkal folytatta. 1799-ben megjelent népballada-gyűjteménye. Később regényeivel igen sokat keresett és felújította a régi feudális nemesség életmódját. 1818-ban bárói rangot kapott s különböző előlegeket vett fel további regények megírására. Társkiadóként részt vett saját művei kiadásában.
1825-ben súlyos anyagi veszteségek érték, s ezután már csak azért dolgozott, hogy hitelezőit kielégítse. Ez idő tájt derült fény arra is, hogy pályája elején számos történelmi regényt írt álnéven. 1827-ben megjelentette Napóleon életrajzát kilenc kötetben. 1832-ben utat tett a Földközi-tengeren. Nápolyban rosszul lett, majd hazatérve otthonában meghalt.


Művei :

Angol és európai középkori regényei:

Ivanhoe (1820)
A kolostor (1820)
Kenilworth (1821)
Quentin Durward (1823)
Keresztes vitézek történetei – A jegyesek, A talizmán (1825)

Skót történelmi művei:

Marmion (1808) – elbeszélő költemény
A tó hölgye (1810) – elbeszélő költemény
Waverley (1814) – regény
Rob Roy (1818) – regény
Puritánok utódai - regény
Midlothian Szíve (1818) – regény
A lammermoori nász (1819) – regény
Puritánok utódai
Nigel jussa
Redgauntlet (1824) – regény
A fekete törpe – regény

Ivanhoe

az író a középkori Angliába kalauzolja az olvasót, cselekménye a szászok és a normannok, a jók és a rosszak egysíkú küzdelme; a lovagkort ábrázolja, s elsősorban azt mutatja meg belőle, ami szép és csillogó: az önzetlen lelkesedést, az elnyomottakat védelmező lovagiasságot, a szenvedélyes bátorságot, a kitartó hűséges szerelmet - az erényt, mely végül győz a bűnön is. A történet idején a kelta őslakók helyébe lépő angolszászok, és a hódító normannok között még éles az ellentét. A király, Oroszlánszívű Richárd, aki a keresztesháborúból hazatérőben hajótörést szenved, és csak két évvel később (1194-ben) szabadul meg a német császár fogságából. Közben léha öccse, János herceg bitorolja a hatalmat. Ebben a korban és ebben a környezetben lép az olvasó elé Richárd király nagyszerű vitéze, a tiszta lelkű, ifjú Ivanhoe. János herceg őt is, mint Richárd minden hívét üldözi. A fiatalembert a megváltozott helyzet számos nehéz próbatétel elé állítja, de ő győztesen kerül ki a nagy lovagi tornából csakúgy, mint a későbbi nehéz harcokból. Mikor a király visszatér országába, hűséges lovagját a szépséges Rowena kezével jutalmazza, akit Ivanhoe már régen szeretett. 

A lovagregény a kritikusok minden fenntartása ellenére minden idők egyik legnagyobb könyvsikerének bizonyult. Ami kétségtelen tény: ebben a regényében is kiapadhatatlan mesélőkedvű az író. A kalandokban bővelkedő cselekmény, a színes, eleven tájleírások élvezetes olvasmánnyá teszik a regényt, mely elsősorban a tizenkét éven felüli ifjúságnak, de a romantikus történeteket kedvelő felnőtteknek olvasmánya is lehet. 

Forras : Wikipedia


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése